Célkitűzés: A vizsgálattal azt kívántuk megállapítani, hogy a hagyományos és regressziós tórikus kalkulátorok használata során tervezett tórikus műlencsék szignifikánsan különböznek-e egymástól, továbbá azt, hogy a Barrett-regressziós formulával tervezett tórikus műlencsék implantációjával elért posztoperatív refrakció milyen eredményt mutat. Beteganyag és módszer: Prospektív, egycentrumú vizsgálatot végeztünk, 71 szürkehályog-műtéten átesett beteg 91 szemének adatait dolgoztuk fel. Online kalkulátort alkalmazva hagyományos és a hátsó felszín asztigmiáját is számításba vevő Barrett-formula segítségével határoztuk meg a javasolt műlencse toricitását és implantációs szögét. Az eredményeket kétmintás t-próba alkalmazásával hasonlítottuk össze. Két csoportot állítottunk fel: -2,5 D cilinder alatti műlencse-dioptria esetén alacsony dioptriájú csoportnak, a -2,5 D cilinder feletti műlencse-értékeket magas cilinder dioptriájú csoportnak neveztük. Eredmények: A kisebb dioptriájú műlencsék esetén a beültetendő műlencsék cilinder dioptriája szignifikáns különbséget mutatott, azonban az implantációs tengelyben szignifikáns különbség nincs. A nagyobb dioptriájú műlencsék esetén szignifikáns különbséget sem a műlencse cilinder dioptria-értékében, sem a javasolt implantációs tengelyben nem találtunk. Az átlagos posztoperatív manifeszt refrakció -0,25 D cilinderérték volt. Következtetés: Posztoperatív eredményeink megerősítik, hogy a regressziós formulák alkalmazásával kiváló eredmények érhetőek el tórikus műlencse-beültetés során. A hagyományos tórikus kalkulátorok alkalmazásával, valamivel nagyobb maradék cilinderérték maradt volna vissza. Az implantációs tengelyek között nem találtunk különbséget.  Kulcsszavak: hagyományos és regressziós formula, tórikus műlencse, tórikus kalkulátor