A szívelégtelenség (SZE) prevalenciája a nyugati társadalmakban folyamatosan növekszik, hazánkban is a vezető halál­okok között szerepel. Az elmúlt évtizedben a kórkép gyógyszeres, eszközös és sebészeti kezelésében jelentős előrelépések történtek. Ezek mellett azonban továbbra is szükség van olyan kiegészítő, adjuváns gyógyszerekre, amelyek tovább javíthatják a szívelégtelen betegek fizikai terhelhetőségét és életminőségét. Ismert, hogy SZE-ben a szívizomzat metabolizmusában vitális szerepet játszó koenzim Q10 szintje mind a vérben, mind pedig a szívizomzatban a NYHA stádium romlásával párhuzamosan csökken. A szérum alacsony koenzim Q10 koncentrációja a súlyosabb betegség markere, rossz kimenetellel jár együtt. Néhány randomizált és több obszervációs tanulmány eredményei alapján a SZE-ben megfigyelhető bioenergetikai diszfunkció koenzim Q10 kezeléssel visszafordítható. Különböző etiológiájú SZE-ben az optimalizált, standard gyógyszeres terápia kiegészítéseként adott koenzim Q10 kezelés biztonságos és jól tolerálható.  Kulcsszavak: előrehaladott stádiumú szívelégtelenség, cardiomyopathia, szívizom anyagcsere, koenzim Q10, funkcionális kapacitás, életminőség