A fejlett országokban a népesség egyre növekvő átlagéletkorával párhuzamosan mind nagyobb a jelentősége az időskori kórképeknek. A mozgásszervi betegségek - figyelembe véve az ízületi struktúrák szinte törvényszerű kopását és egyes betegségekre hajlamosító anyagcsere- és immunológiai eltéréseket - ezen belül is még inkább előtérbe kerülnek. Ez az összefoglaló, mely a szerzőnek a legutóbbi Debreceni Reumatológiai Oktatási Programon (DROP) elhangzott előadásán alapul, ezeknek a kórképeknek általános bemutatását szolgálja. Az idősödő és idős korosztályban jelentkező kórképek egy része fiatalabb korban is kialakulhat, de bizonyos életkoron túl jellegzetes megjelenéssel bír; ezek közé tartozik a köszvény, a reumatoid arthritis (RA) és a szisztémás lupus erythematosus (SLE). Más kórképek patomechanizmusukból eredően típusosan 50 éves kor után alakulnak ki, itt leginkább a degeneratív mozgásszervi kórképek, mint az arthrosis és a spondylosis említendő. Ugyanebbe a csoportba tartoznak azok a betegségek, melyeknél a diagnózishoz használt kritériumrendszer is tartalmazza az életkori határokat, mint a polymyalgia rheumatica (PMR) és a szenilis osteoporosis (OP). Az időskori reumatológiai kórképek kezelésében gyakori probléma a megfelelő gyógyszerválasztás. Többféle készítmény egyidejű szedése miatt az interakciókra, míg az időskori életkori elváltozások miatt potenciális mellékhatásokra kell fokozott figyelemmel lenni.