A napjainkban már csak terápiás indikációval végzett endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) vizsgálatok komplex és nehéz beavatkozások, jelentős kockázatokkal járnak. Kiemelt fontosságú a lehetséges szövődmények minimálisra csökkentése. Az ERCP-t követő hasnyálmirigy-gyulladás (PEP) megelőzése vonatkozásában az utóbbi években jelentős előrelépés történt, ezek legfőbb pontjait foglalják össze a szerzők a közleményben. A PEP esélyének csökkentése többtényezős. A megfelelő javallattal végzett ERCP során a betegfüggő és beavatkozásfüggő rizikótényezők értékelése és a kockázat/haszon mérlegelése az első lépés. Ezt követi a megfelelő kanülálási technika, nehéz epeúti elérés esetén az emelt szintű kanülálási módszerek korai alkalmazása. Közvetlenül a vizsgálat előtt vagy után indometacinum vagy diclofenac kúp minden betegnek adandó, ha kontraindikáció nem áll fenn. A vizsgálatot követő nagy volumenű folyadékpótlás Ringerlaktát infúzióval is hatékony és egyszerűen alkalmazható módszer a legtöbb esetben. Pancreas-vezetődrótos kanülálási módszerek alkalmazása a PEP kockázatát tovább növeli, ezért ezekben az esetekben kis kaliberű pancreassztentek használata is javasolt.  Kulcsszavak: ERCP, ERCP-t követő hasnyálmirigy-gyulladás, nehéz epeúti kanülálás, nem szteroid gyulladáscsökkentők, kanülálási technikák, profilaktikus pancreassztent