Munkánkban két betegcsoportban vizsgáltuk néhány lehetséges prognosztikai marker jelentőségét. Primer szklerotizáló cholangitisben szenvedő gyermek és felnőtt betegekben vizsgáltuk a bélbarrier kóros működését jelző szerológiai markerek jelenlétét és ezek összefüggését a betegség kimenetelével. Emellett cirrózisban szenvedő betegekben vizsgáltuk a hemosztázis rendszer egyensúlyi állapotát, annak összefüggését a zajló gyulladásos folyamatokkal és ezek együttes hatását a betegségkimenetelre. Primer szklerotizáló cholangitisben a progresszív betegséglefolyás előrejelzésére alkalmas új szerológiai markert azonosítottunk az anti-F-aktin antitest formájában, amely egyben a betegség patogenezisében kulcsfontosságú bél-máj kölcsönhatás új aspektusait tárta fel. Cirrózisos betegekben igazoltuk, hogy a korábbi adatokkal ellentétben a von Willebrand-faktor kollagén kötő aktivitása is arányosan emelkedik az előrehaladott betegségben, és a túlélés vonatkozásában az egyik legjobb markernek bizonyult. Az akutan dekompenzált betegek közel felében, alacsony ADAMTS13 aktivitás mellett, ultranagy molekulasúlyú von Willebrand-faktor multimerek jelenlétét tudtuk kimutatni. Ebben a betegcsoportban a magas von Willebrand-faktor szintek és a megjelenő ultranagy multimerek együttesen fokozott protrombotikus hajlamot eredményezhetnek és szerepet játszhatnak a betegség progressziójában is.  Kulcsszavak: primer szklerotizáló cholangitis, anti-F-aktin antitest, cirrózis, akut dekompenzáció, von Willebrand-multimerek