Bevezetés: Az allergia hazánkban már népbetegség. A megelőzés egyik legfőbb eszköze a polleninformáció. Az egyes városi zöldterületek allergénterhelésének becslése modellszámítás segítségével végezhető, melyet ezidáig csak városi parkok esetén végeztek. Jelen dolgozat célja az allergénpollenadó fák elegyarányának felmérése, és egy modellezési módszer kipróbálása a budapesti kerékpárutakat szegélyező fasorok allergénterhelésének becslésére. Módszertan: A modellben a növényzet kiterjedését és összetételét súlyoztuk a szakirodalomban közölt allergenitásuk szerint. A vizsgálat során tíz budapesti kerékpárút fakataszteri adatait használtuk fel. Eredmények: A megvizsgált kerékpárúti fasorok összesen 2355 faegyede mintegy 60 taxonba (faj, fajta és változat) sorolható be. Ezek közül 10 taxon (17%) tekinthető erősen allergénnek. Nagyobb arányban előforduló allergén taxonok a kőrisek, a platánok és a zöld juhar, míg a nyír-, éger-, fűz- és tölgyfajok csak színező elemként jelennek meg. A fák fele tartozik erősen allergén taxonba, ez 1175 db példányt jelent. Közepes allergenitással a fák 31%-a bír (732 db). Következtetések: A modell nem bizonyult megbízhatónak a fasorok jellemzésére, mivel a számításhoz szükséges területkijelölés sok esetben nem egyértelmű. A fasorok allergénterhelésének kifejezésére az allergén egyedek elegyarányán alapuló módszert javasoljuk. Jelen eredményeink alapján fontosnak tartjuk a kerékpárutak további fásítása során az allergológiai szempontok figyelembevételét. Kulcsszavak: városi zöldterületek; városi kerékpározás; pollen; allergia; fasorok