A szerzők a Magyar Nőorvos Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának vezetőségi tagjaiként előretekintő adatgyűjtéssel kívánták felmérni az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió összes szülészeti és nőgyógyászati fekvőbeteg-ellátó egységének 2018. évi forgalmi adatait. Az országos adatokkal való összehasonlítás célja a lakosságarányos és a tényleges szülészeti eredmények viszonyának meghatározása volt. Az előretekintő adatgyűjtés a szokásos Taufferstatisztikán túl olyan elemekkel bővült, amelyek a korábban hiányzó adatokat - például nem műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek, ikerszülések közötti kora és érettszülések megoszlása, császármetszések vezető indikációi, epidurális érzéstelenítés előfordulása - is figyelembe véve, lehetőséget ad a szülészeti tevékenység részletesebb bemutatására. Nőgyógyászati tevékenységük átfogó értékeléséhez részletes adatgyűjtést vezettek be a nőgyógyászati műtétek indikációs és technológia csoportokon belüli részletezésére, valamint a nőgyógyászati onkológiai tevékenység epidemiológiai és műtéti kezelésével kapcsolatos indikátorainak feltárására. Az északkelet-magyarországi ikerrégió lakossága 2018-ban Magyarország lakosságának 26,5%-át adta. Itt az ország összes szülésének 28,2%-a (24 647), a spontán vetélések 28,7%-a, az abortuszok 36,0%-a és a méhen kívüli terhességek 27,6%-a került ellátásra, a spontán hüvelyi szülések 30,3%-a, a császármetszéseknek pedig 25,7%-a területünkön zajlott. Az országos császármetszés-frekvencia 40,98%, az északkeleti iker-régióban 37,1% volt. A koraszülés-frekvencia 8,4%-nak (ezek egyharmada indukált koraszülés), a koraszülöttségi ráta pedig 10,8%-nak bizonyult. A régió koraszülöttségi frekvenciája az országos átlag 113%-ának megfelelő. A hüvelyi szülések 10,3%-ában epidurális érzéstelenítés és 0,9%-ában vákuu extrakció történt. A regionális 6,5%o és az országos 5,7%o-es perinatális mortalitási adatok kedvező tendenciát mutattak. A fekvőbeteg-ellátó egységekben 17 446 nőgyógyászati műtét történt. Közöttük 2201 nyílt hasi, 468 hüvelyi és 421 laparoszkópos méh-, illetve méhtest-eltávolítás történt. Az összes laparotomiák számát (9155 császármetszés, 2201 laparotomia) figyelembe véve, a relaparotomiák aránya 0,4% (509 eset) kifejezetten alacsony volt a régióban. Az 1979 laparoszkópos műtét döntő többsége operatív beavatkozás volt. Jelentősen emelkedett a laparoszkópos méheltávolítások száma. A műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek 85%-ában (212/249) endoszkópos műtéti megoldás történt. A 2018-as adatok alapján, a régióban emelkedett a méhnyakrákos (100 000 lakosra, ÉKM: 13,8; EUR: 12,8; HU: 11,5) és a méhtestrákos esetek (100 000 lakosra, ÉKM: 28,9; EUR: 16,7; HU: 15,3) előfordulása is. A petefészekrák előfordulása szintén nőtt (100 000 lakosra, ÉKM: 14,3; EUR: 13,7; HU: 14,3), de az esetek csak 41%-a került felismerésre korai stádiumban. A szeméremtest-rák incidenciája nem változott a hazai és az európai morbiditási adatokhoz (EUROSTAT 2010) képest. A stádium-megoszlás a nemzetközi statisztikákhoz hasonló, de petefészekrák vonatkozásában kedvezőbb képet mutat. A 2018-as regionális és országos adatok alapján a hat megyét magába foglaló északkelet-magyarországi régióban a lakosság létszámához viszonyítva magasabb a szülésszám, gyakrabban fordult elő spontán vetélés, művi vetélés és méhen kívüli terhesség. A régió szülészeti fekvőbeteg-ellátó intézményeiben a császármetszés-frekvencia lényegesen alacsonyabb volt, a koraszülési és koraszülöttségi ráta pedig kevéssel volt az országos átlag fölött. A perinatális mortalitás értéke kismértékben kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de a régión belül széles határok között változik. Az operatív nőgyógyászatban a technológia átalakulása a korábbi évekhez képest is jelentős eltolódást mutat a minimálisan invazív sebészet felé. 2018-as adatok alapján a régióban emelkedett a méhnyakrákos, méhtestrákos és a petefészekrákos esetek előfordulási gyakorisága. A stádiummegoszlás a nemzetközi statisztikákhoz képest