Serdülőkorú leányok reprodukciós egészséggel kapcsolatos ismeretei, magatartása és szexuális nevelése / Varga-Tóth Andrea
Bibliogr.: p. 204. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2019. 82. évf. 4. sz., p. 199-204. : ill.
Célkitűzés: A vizsgálat célja serdülőkorú leányok szexuális élethez kapcsolódó ismereteinek, jellemzőinek és magatartásának feltárása, ezek összefüggéseinek elemzése volt. Anyag és módszer: A vizsgálat önkitöltéses papíralapú kérdőíves felmérés formájában történt 13-18 éves leányok körében. A kérdőív a szociodemográfiai jellemzőkre, az egészségmagatartásra, a fogamzásgátlással, méhnyakszűréssel, HPV-fertőzéssel kapcsolatos ismeretekre, az információszerzés módjára, valamint a nőgyógyászhoz fordulásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: A felmérésben 868 fő vett részt; az életkor szerinti megoszlásra a 14 (27,4%) és a 15 évesek (28,6%) dominanciája volta jellemző. A megkérdezettek több mint harmadának (35,3%) volt már szexuális kapcsolata, a szexuálisan aktív leányok fele (51,3%) 15 évesen vagy annál fiatalabb korban létesítette az első kapcsolatát. A leányok 22,3%-a vallotta magát dohányzónak, a dohányzás prevalenciája az életkorral nőtt. A leányok többségének 12-13 éves korában volt az első menstruációja. Korai menarche esetén kétszer akkora volta dohányzás esélye (EH: 2,28), mint azoknál a leányoknál, akik később kezdtek menstruálni. A dohányzás és a szexuális aktivitás korrelált egymással, a szexuálisan aktívak között szignifikánsan magasabb volt a dohányzás prevalenciája (48,5% vs. 7,9%). A megkérdezettek 38,7%-a járt már életében nőgyógyásznál. A szűréssel kapcsolatos, egyes ismeretek szignifikánsan különböztek, az orvoshoz fordulók több ismerettel rendelkeztek. A többváltozós logisztikus regressziós modell szerint a szexuális életet élők 3-szor nagyobb eséllyel (EH: 3,21) fordultak már nőgyógyászhoz, az életkor egy-egy évvel való növekedése szintén növelte az orvoshoz fordulás esélyét (EH: 1,70). A fogamzásgátlást illetően a szexuális életet élők tájékozottabbak voltak, mint a szexuális életet még nem élők. A HPV terjedési módjára vonatkozó kérdésekre hibátlan választ mindössze egy kitöltő adott, többnyire részben jó válaszokat kaptunk. Következtetések: Az eredmények felhívták a figyelmet a reprodukciós élet oktatási, nevelési hiányosságaira, amelynek javítása összetett feladat, megoldásához szükség van a hazai egészségügyi és oktatási rendszer szemléletváltására, az átfogó szexuális nevelés nemzetközi irányelveinek adaptációjára, hazai alkalmazására. Kulcsszavak: szexuális nevelés, ismeretek, szakmai irányelvek