A tanulmány első részében a szerzők összefoglalták a zsír-, és a cukor-paradigma legfontosabb megállapításait az elhízással és a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatban, valamint rámutattak arra, hogy az egymásnak ellentmondó nézetek gyökeresen más hozzáállást kívánnak meg az egészségügy szereplőitől és más beavatkozási lehetőségeket határoznak meg. Úgy tűnik, hogy ebben a nagy jelentőségű problémakörben az egészségügy paradigmaváltás előtt áll, amelyet azonban nemcsak a status quo védelme, hanem az egymásnak ellentmondó eredményre jutó kutatások is akadályoznak. Előrelépést a tudományos bizonyítékok szisztematikus értékelése, valamint az eltérő nézőpontok közös pontjainak megtalálása jelenthet. A természetes, "valódi" élelmiszerek fogyasztása, a mesterséges intelligencia alapú személyre szabott étrend, valamint a hozzáférés szabályozása a legígéretesebbnek tűnő beavatkozási lehetőség. Magyarország mind a digitális egészségügyi megoldások, mind pedig a táplálkozás-egészségügyi szabályozás területén komoly eredményeket tud felmutatni, amely megalapozhatja vezető szerepünket egy, az egészségügyi ellátást, az élelmiszeripart és a kereskedelmet érintő paradigmaváltásban.