Ismereteink egyre bővülnek az ateroszklerózis folyamatáról, a fokozott progressziót kiváltó kockázati tényezőkről. Különböző biomarkerek, genetikai és képalkotó vizsgálatok állnak a rendelkezésünkre, amelyeket egymás mellé téve megállapítható az egyén kardiovaszkuláris kockázati állapota. Kimutatott érbetegség esetén, illetve lezajlott érkatasztrófa után a bravúros invazív beavatkozások mellett adottak azok az eszközök (pl. LDL-koleszterin-csökkentő gyógyszerek), amelyekkel az ateroszklerózis kifejezettebb progressziója lassítható, megállítható, vagy akár vissza is fordítható. Az egyre növekvő ismereteink eredményeképpen megújuló nemzeti és nemzetközi ajánlások a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése, kezelése és gondozása területén csak akkor nyernek értelmet, ha mi magunk a mindennapi betegellátásban ezek figyelembevételével végezzük munkánkat. Ehhez próbál segítséget nyújtani az Európai Atherosclerosis Társaság 87. Kongresszusáról készült összefoglaló.  Kulcsszavak: LDL-C, non-HDL-C, statin, ezetimib, PCSK9-gátlás, kardiovaszkuláris rizikó, ateroszklerózis