A rheumatoid arthritis (RA) patofiziológiai jellemzőinek megismerésével és a citokinhálózat feltérképezésének köszönhetően az elmúlt 20 évben egyre több innovatív biológiai terápiás gyógyszer vált elérhetővé a RA kezelésében. Ezek a biotechnológiai úton előállított szerek a RA patogenezisében fontos aktivációs útvonalat, vagy egy meghatározott immunológiai célpontot specifikusan képesek gátolni. Semlegesítik a keringő, vagy sejthez kötött pro-infl ammatoricus citokineket, vagy gátolják az antigénprezentáló sejtek (APC) és a T-sejtek közötti interakciót, eliminálják a keringő aktivált B-lymphocytákat, illetve befolyásolhatják a gyulladásban résztvevő immunkompetens sejtek intracellularis szignalizációját. A biológiai terápia adásának indikációját RA-ben a konvencionális szintetikus bázisterápiás gyógyszerek (csDMARD, conventional synthetic disease modifying antirheumatic drug) hatástalansága, és a gyorsan bekövetkező radiológiai progresszió jelentik. Az ilyen esetek jelentős hányadában a biológiai DMARD (bDMARD) bevezetésével rövid idő alatt szignifikáns klinikai javulás következik be, és a betegek a kezelést általában jól tolerálják. Az érem másik oldalát a kezeléssel járó magas költségek, és esetleges mellékhatások kialakulása jelentik, így a biológiai terápia indikálása és folytatása kizárólag a RA kezelésében gyakorlott reumatológusok kezébe való. Az alábbiakban a jelenleg elérhető és fejlesztés alatt álló RA kezelésére használatos biológiai DMARD-okról nyújtunk összefoglalást.  Kulcsszavak: rheumatoid arthritis, immunológiai célpont, citokin, bázisterápia, biológiai terápia