A kanyaró (morbilli) sokáig az egyik legveszélyesebb gyermekkori fertőző betegségnek számított, de a XX. századi oltási kampányoknak köszönhetően jelenléte a korábbiak töredékére esett vissza. Súlyát mutatja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján még 2000-ben is a védőoltással megelőzhető fertőző betegségekben meghalt 1,7 millió gyermek közel felének a haláláért a morbilli volt a felelős. Magyarországon 1969-ben tették kötelezővé a kanyaró elleni védőoltást, amit 1990-ben újabb oltással egészítettek ki, aminek eredményeként a 2000-es években gyakorlatilag eltűnt a betegség és Európában is hasonlóan alakult a tendencia. Épp ezért különösen meglepő volt, hogy 2017-ben kanyarójárványról adtak hírt a makói kórházban történt események kapcsán és az év európai adatai már több mint húszezer fertőzésről és 35 halálesetről adtak számot. Ahhoz képest, hogy hazánkban 2013-2016 között mindössze 1 importált esetről számolhattunk be a kanyaró kapcsán, a 2018-as év statisztikájának rovatában már a 36-os szám került és ez a hely idén sem marad üresen. Ha globálisan is felmérjük az idei év kezdetének információit, akkor észrevételeznünk kell, hogy hiába a bizonyítottan hatásos védőoltás, gyakorlatilag bármely országban járvány törhet ki! De vajon mi a helyzet a közvetlen szomszédainknál? Magyarország hét országgal határos, köztük Romániában, de különösen Ukrajnában igencsak súlyos a helyzet, de tavaly Szerbiában is lecsengő kanyarójárvány volt. Ukrajnában a megbetegedettek közel fele felnőtt és a határ másik oldalán levő Kárpátalja megye az élen jár a megbetegedéseket tekintve, tavaly ősszel több iskolában és óvodában járványügyi intézkedéseket rendeltek el. Cikkünkben a jelenlegi helyzetet szeretnénk bemutatni a rendelkezésre álló adatok ismertetésével, egyben felhívni a figyelmet a magyar lakosságra leselkedő veszélyforrásokra.  Kulcsszavak: kanyaró, járvány, védőoltás.