A csontképzést erőteljesen fokozó TPTD a kombinációs terápia meghatározó összetevője lehet. Általánosságban véve a klinikai vizsgálatok adatai is alátámasztják azokat az elméleti megfontolásokat, melyek a TPTD formációs hatása és az antirezorptív szerek hatása összegződve a bármely szerrel folytatott monoterápiánál hatékonyabban képes növelni a csont denzitását. Habár az egyidőben indított TPTD+oestrogén/SERM kombináció egyértelműen előnyösebb a monoterápiához képest, a biszfoszfonátok esetében ez csak a zolendronát/TPTD kombináció esetén és a csípőtájra nézve van így. A biszfoszfonátokkal előkezelt beteg TPTD kezelésének sérülékeny periódusa az első év, amikor is a biszfoszfonát elhagyását követően BMD csökkenésre kell számítani, ami csak a két terápia közötti időbeni átfedéssel előzhető meg. A TPTD kezelés alatt állóknál az antirezorptívumoknak a terápiába való beépítése fokozza a TPTD BMD növelő hatását. A TPTD és a denosumab kombinációs kezelés egyértelműen hatékonyabb minden régióban a TPTD vagy denosumab monoterápiánál. A TPTD kezelést követő antirezorptív (a gyakorlatban biszfoszfonát vagy denosumab) terápia hatékonysága minden régióban bizonyított a BMD nyereség megtartása és tovább növelése tekintetében egyaránt.