A hirtelen halláscsökkenés javulásában szerepet játszó prognosztikai faktorok vizsgálata / Kovács Márton [et al.]
Bibliogr.: p. 692-693. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2019.31368
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2019. 160. évf. 18. sz., p. 687-693. : ill.
Hirtelen halláscsökkenésnek nevezzük a 72 órán belül kialakuló, 3 egymást követő frekvenciát érintő és 30 dB-t meghaladó sensorineuralis halláscsökkenést. A betegség a leggyakrabban idiopathiás, és mielőbbi kezelést igényel. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján 2015. 01. 01. és 2016. 12. 31. között 149 beteget kezeltünk hirtelen halláscsökkenéssel. Retrospektív analízisünkben a kezelés eredményességét, valamint az azt befolyásoló tényezőket vizsgáltuk. A hallásjavulás mértékét negatívan befolyásolta a magas frekvenciákat érintő halláskárosodás (p = 0,012), az idősebb életkor (p = 0,005), a cardiovascularis társbetegség (p = 0,009), illetve a cukorbetegség megléte (p = 0,029), valamint a kisebb mértékű kisfokú halláscsökkenés (p<0,001). Nem befolyásolta a javulást a kezelés megkezdéséig eltelt idő, a beteg neme és az érintett fül oldalisága. Eredményeink döntőrészt megfelelnek a nemzetközi irodalmi adatoknak. Kulcsszavak: audiológia, belsőfül-betegségek, hirtelen halláscsökkenés, idiopathiás, tinnitus