A vénás tromboembólia Európában a kardiovaszkuláris halálozás harmadik leggyakoribb oka. Magyarországon évente egy kisebb város lakosságának megfelelő számú embert érint, és hazánk az uniós átlagnál lényegesen rosszabb halálozási mutatókkal rendelkezik. A betegség felismerése és megfelelő kezelése népegészségügyi jelentőségű feladat. A vénás tromboembóliás betegség akut következményei, kiújulási tendenciája és hosszú távú súlyos szövődményei miatt a betegeket megfelelő ideig tartó antikoaguláns kezelésben kell részesíteni. A hagyományos kezelés problémái miatt az utóbbi 10 évben a terápiás arzenálba került direkt hatású antikoagulánsok fokozatosan veszik át a K-vitamin-antagonisták szerepét. Ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek legalább olyan hatásosak, de vérzéses mellékhatások tekintetében biztonságosabbak, mint a warfarin. Kényelmesebb megoldást is kínálnak az orális antikoaguláns kezelésre, mert nem kell monitorozni a plazmaszintjüket, fix dózisban adhatók, kevés a gyógyszer-interakció, és nincs szükség étrendi megszorításra. A gyógyszercsoport első tagja - a dabigatrán - négy vizsgálatból álló fejlesztési programja révén kapott indikációt a vénás tromboembólia kezelésére és kiújulásának megelőzésére. A dabigatrán és a többi direkt hatású antikoaguláns használatát nemzetközi irányelvek megerősítették a proximális mélyvénás trombózis és pulmonalis embólia kezelésére. Az összefoglaló közlemény a betegség kezelésének alapelveit, és a dabigatrán terápiában elfoglalt helyét tárgyalja vizsgálati eredményeinek összefoglalásával.  Kulcsszavak: vénás tromboembólia, K-vitamin-antagonista, dabigatrán, direkt orális antikoaguláns