Az első világháború befejeztével a tiltó nemzetközi egyezmények ellenére sem múlt el a vegyi és biológiai fegyverek alkalmazásának veszélye. A második világháborúban ugyan elmaradt az ilyen fegyverek alkalmazása, de a hidegháborúban mindkét hatalmi csoport továbbfejlesztette ezeket, még hatékonyabbá, még halálosabbá téve őket, időről-időre proxi háborúkban bevetve. A hidegháború véget értével Irakban, Iránban és Szíriában a reguláris hadsereg és a lázadó csapatok is használtak kémiai és biológiai fegyvereket. Az ilyen fegyverek megszerzésére terrorista csoportok is törekedtek. Ezen felül a nagyhatalmak célzott likvidálásokra is használták ezeket. Emiatt nem kizárható, hogy az egészségügyi ellátórendszerben Magyarországon is megjelenjenek vegyi vagy biológiai fegyverek áldozatai vagy sérültjei. Erre a lehetőségre az egészségügyi rendszert is fel kell készíteni. "Sok ifjú van itt ma, akik a háborúban dicsőséget keresnek, de fiúk, ez itt maga a pokol. Elvihetitek ezt a figyelmeztetést a következő generációnak" [1] (William Tecumseh Sherman). Kulcsszavak: ABV-védelem, egészségügyi ellátás, rendszerfejlesztés, kémiai és biológiai fegyverek