A fetoplacentális keringés ultrahangos, farmakológiai és patológiai vizsgálata / Jakó Mária
Bibliogr.: p. 103. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2019. 82. évf. 2. sz., p. 96-103. : ill.
Célkitűzés: A méhen belüli növekedésbeli visszamaradásnak (IUGR) és a lepényi elégtelenségnek számos rizikófaktora van, de a pontos patofiziológiáját még nem ismerjük. Megvizsgáltuk a méhlepény és a köldökzsinór ereinek elváltozásait egészséges és IUGR-rel szövődött terhességek esetén, ahol az IUGR-nek semmilyen ismert rizikófaktora nem volt jelen és hátterében lepényi elégtelenség állt. Gesztációs diabéteszben (GDM) szenvedő terheseknél a hyperglykaemia mikrovaszkuláris hatásait vizsgáltuk. Anyag és módszer: 2 dimenziós ultrahangvizsgálat során megfigyeltük a placenta tapadási helyét, érettségét, a benne található meszesedés mértékét és morfológiáját. Power Doppler-vizsgálattal mértük az átáramló vér sebességét, rögzítettük a sebességgörbét, amelyből áramlási indexeket számítottunk. 3 dimenziós ultrahangvizsgálattal az egységnyi lepény-térfogaton áthaladó erek mennyiségét és a rajtuk egységnyi idő alatt átáramló vér mennyiségét detektáltuk. Az SZTE-ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, 2014. január és 2017. május között végzett prospektív esetkontroll tanulmány során 2 és 3 dimenziós ultrahangvizsgálatot készítettünk a második és harmadik trimeszterben IUGR-rel vagy GDM-mel szövődött terhességek esetében és az értékeket összehasonlítottuk a szövődménymentes terhességekben mértekkel. Szülés után a méhlepényből és a köldökzsinórból érszakaszokat preparáltunk ki és szervfürdőben vazoaktív hatóanyagokkal dózis-hatás vizsgálatokat végeztünk. Ezt követően patológiai, szövettani vizsgálat során kerestünk az IUGR, illetve GDM jelenlétére jellemző elváltozásokat. Az első vizsgálatban (a) IUGR-rel, GDM-mel szövődött terhességeket hasonlítottunk össze a kontrollcsoporttal, a vizsgált hatóanyagok az oxitocin és a dezmopresszin voltak. A második vizsgálatban (b) IUGR-rel szövődött és kontrollterhességeket hasonlítottunk össze, a vizsgált hatóanyagok a szerotonin és a ketanszerin voltak. Eredmények: A 3 dimenziós power Doppler-indexek szignifikánsan kisebb értékek voltak IUGR-rel és GDM-mel szövődött terhességek esetében is a kontrollokhoz képest. A flow indexben (FI) látott csökkenés kisebb mértékű volt, mint a vaszkularizációs index (VI) eltérése. Bár az egységnyi térfogatra jutó erek száma jelentősen kisebb az esetcsoportokban, a rajtuk átfolyó vér mennyisége nem csökkent olyan mértékben. Az érellenállás szabályozásának köszönhetően a méhlepényben a hipovaszkularizáció részben kompenzálódik. A GDM-mel szövődött terhességekben a placenta nagy tömege ellenére kevesebb a rajta átáramló vér mennyisége a kiserek okklúziója és kalcifikációja. Az oxitocin nem váltott ki értónusváltozást sem artérián sem vénán, egyik csoportban sem. A dezmopresszin, az oxitocin parciális agonistája szintén nem váltott ki értónusváltozást. A szerotonin által kiváltott érösszehúzódás a köldökzsinór-artériák esetében az IUGR-csoportban erősebb volt és jól korrelált az 5/D áramlási hányados értékével. A ketanszerin hatása kifejezettebb volta köldökzsinór erein IUGR-terhességek esetén. A placenta erein mind a szerotonin, mind a ketánszerin által kiváltott hatás elmaradt a kontroll-csoportéhoz képest IUGR-terhességek esetén. Következtetések: A 3-DPD-indexek regisztrálása pontosíthatja a placenta hipovaszkularizációjáról, a lepényi elégtelenségről alkotott képet, az IUGR diagnózisát, várható prognózisának véleményezését segíti. Vélhetően sem az oxitocinnak, sem a vazopresszinnek nincs aktív receptora a magzat-mellékrészek erein, azok szabályozásában nem játszik szerepet. A szerotonin által kiváltott maximális kontrakció jól korrelál az ultrahanggal mért áramlási értékekkel, a szerotonin fontos fiziológiás vazoregulátora lehet a fetoplacentális keringésnek. A ketanszerin eltérő hatása az IUGR-csoportban a 2-es típusú receptor (5-HTR2) nagyobb relatíve denzitását feltételezi. Nem találtunk olyan patomorfológiai eltérést, amely egyértelműen jellegzetes lett volna valamelyik esetcsoportban. Enyhe elváltozásokat normál terhességben is megfigyelhettünk, kettő vagy annál