Az elmúlt évtizedben egyre több ember látogatja a fitnesztermeket és a wellnessközpontokat. A látogatók száma nemcsak számszerűen nő, hanem az életkor tekintetében is jóval szélesebb tartományt fog át, mint korábban. Míg a kétezres évek előtt elsősorban a lakosság fiatalabb és viszonylag szűk spektruma vette igénybe ezeket a sportolási lehetőségeket, mára a gyerekfitnesztől kezdve a funkcionális edzésen, aerobik- és aquafitnesz órákon és jógán keresztül a szenior tréningig lényegében a teljes népesség megtalálhatja a számára legmegfelelőbb mozgás- és kikapcsolódási formát az ilyen helyeken. Ezekben a sportközpontokban egyéni és csoportos mozgásformákkal egyaránt találkozunk, valamint a teljesen egyénre szabott edzések megtervezőjével, a személyi edzővel. A kézenfekvő megoldást keresők, és a leghatékonyabb edzések iránt érdeklődők elsősorban személyi edzőket vesznek igénybe, hogy szakszerű és biztonságos keretek között sportoljanak. A nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján kijelenthetjük, hogy az elsődlegesen vizsgált szempontok: a személyi edző munkájának hatékonysága, a kliens egészségének megőrzése, a szakirányú képesítést adó intézmények - és így a végzettségek - sokfélesége, a szakmai szabályozás hiánya, az edző interperszonális kompetenciái, a nők felülreprezentáltsága és a túlsúlyos kliensekkel szembeni diszkrimináció. Célunk, hogy a fenti szempontok mentén ismertessük e dinamikusan fejlődő szakterület eddig elért prominens kutatási eredményeit. Mindezek a hazai témaspecifikus kutatások alapjául is szolgálhatnak, amelyek a hétköznapi emberek, a dolgozó lakosság egészségi mutatóit, fittségét, közérzetét kívánják előmozdítani.  Kulcsszavak: fitnesz; személyi edzés; személyi edző; prevenció; munkahelyi egészségfejlesztés