A perifériás verőérbetegség az Európai Kardiológiai Társaság 2017-es definíciója alapján az aorta nem koszorúeres ágainak ateroszklerotikus szűkülete. Ezek közül a leggyakoribb és a legnagyobb klinikai jelentőségű az alsóvégtagi verőerek szűkülete, valamint az art. carotisok, az arteria renalisok ateroszklerotikus elváltozása. Az epidemiológiai vizsgálatok alapján a 2000 és 2010 közötti időszakban világszerte nőtt az alsóvégtagi verőérszűkület előfordulási aránya. A növekedés mértéke az alacsonyan és közepesen fejlett országokban 28%, a magas fejlettségű országokban 13% volt. A növekedés két hajtóereje a diabétesz előfordulás drámai növekedése, valamint elsősorban a fejlett országokban a populáció elöregedése. Az életkor és az obliteratív érbetegség közötti kapcsolat nagyon erős. Míg 50 éves kor alatt az előfordulás elenyésző, 60-as éves kortól már 10%, 75 éves kor felett közel 20%, 85 éves kor felett a prevalencia meghaladhatja az 50%-ot (3). 1990 és 2018 között, Magyarországon, 10%-kal nőtt a várható élettartam. 2001 és 2014 között a 2. típusú cukorbetegként regisztrált betegek számaránya (prevalencia) 70%-kal nőtt, ezt a változást az incidencia (új esetek) fokozatos csökkenése jellemezte. Ezen adatok alapján vélhető, hogy az alsóvégtagi érszűkület előfordulása jelentős növekedést fog mutatni Magyarországon, mindinkább érintve az időskorúak populációját.