Háttér: Az obesitas járványként terjedő fenyegetést jelent és komoly közegészségügyi hatásai vannak. Módszer: A felmérés a háziorvosok elhízással kapcsolatos ismereteire, hozzáállásukra vonatkozóan tett fel kérdéseket. A validált kérdőívre 521 ellátást nyújtó személy (448 háziorvos és 73 rezidens/gyakornok) válaszolt. Eredmények: A háziorvosok 51%-a volt tisztában az obesitas diagnosztikai küszöbértékével; a városokban dolgozó háziorvosok esetében ez az arány nagyobb volt (60%), a legmagasabbnak (90%) a rezidensek esetében volt. A kizárólag háziorvosi szakvizsgával rendelkező orvosok motiválóbb szakmai kihívásnak tartották az obes betegek ellátását, mint azok a háziorvosok, akik más területen is rendelkeztek szakképesítéssel (77% vs. 68%). Az előbbiek nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy megmérjék pácienseik derékbőségét, illetve derék-csípő arányát (72% vs. 62%), gyakrabban látták el túlsúlyos pácienseiket táplálkozási tanácsokkal. A városi praxisokban volt a leggyakoribb (85%), hogy a diagnózist kizárólag a testtömegindexre alapozva állította fel az orvos. Az orvosok közül a nők hosszabban beszélgettek a betegeikkel az elhízás lehetséges okairól (65% vs. 44%) és jóval gyakrabban javasolták az étkezési napló bevezetését betegeik számára (65% vs. 52%). Következtetés: Az elhízás magyarországi ellátásának javításához az alapellátásban dolgozó orvosok alaposabb képzésére, hozzáférhető gyakorlati irányelvekre van szükség.  Kulcsszavak: háziorvosi ellátás, elhízás, kezelés, ismeret, attitűd