Az Európai Parlament és a Tanács 2011/62/EU irányelve (Falsified Medicines Directive, FMD) rendelkezései hivatottak megelőzni a hamisított gyógyszerek bekerülését a zárt, legális gyógyszerellátási láncba. A fekvőbetegellátó intézményekben az FMD megvalósítása számos tekintetben eltér a jóval nagyobb linearitással jellemezhető közforgalmú gyógyszerellátástól. A szabályozás kórházi implementációinak korai tapasztalatai javarészt igazolták az előzetes hatástanulmányokat. Az előzetesen prognosztizált hatások közül alapvetően három tényező jelentkezett komoly tanulságként és megoldást igénylő tényezőként a bevezetés első, stabilizációs fázisában:  ? Az egyedi dobozazonosító-rendszer működését kí sérő riasztások kezelése komoly és azonnali beavatkozást igényelt, különös tekintettel és elsősorban a technikai eredetű, "álpozitív" riasztások vonatkozásában.  ? A dobozazonosító-rendszerhez kapcsolódó infra strukturális, hardver és szoftver eszközök egyszeri és ismétlődő technológiai költségei az ellátórendszer költségvetését terhelik. Ennek nagyságrendjével bőven összemérhető további financiális vonzattal jellemezhető a rendszer zökkenőmentes működtetését biztosítani képes szignifikáns humánerőforrás-igény. A létszámbővítés szükségessége különösen a szakdolgozói kör tekintetében jelentős.  ? Az egyes dobozonként történő érvényesítés szükségessége miatt a rendszer a teljes gyógyszer-logisztikai vertikum időigényét és válaszidejét egyaránt megnyújtja az intézmény gyógyszerforgalmával arányos mértékben. Ezt, a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek tükrében, kizárólag az egyedi azonosítók informatikai alapú "összevonásával", az ún. aggregált kódok bevezetésével lehetséges célszerűen mérsékelni és orvosolni.