A nem-alkoholos zsírmáj kialakulása és a 2-es típusú cukorbetegség szoros összefüggést mutat. A zsírmáj diagnózisának felállításához az arany standard eljárás a szövettani vizsgálat. A klinikumban használt, a biomarkerekből számolt pontértékek (HSI, ZJU score) jól korrelálnak a szövettani eredményekkel. A diabetes kezelési lehetőségei közül ismeretesek olyanok, amelyek kedvezően befolyásolják a májsteatosist. A nátrium-glukóz kotranszporter-2 inhibitorok is javítják a májsteatosist hatásmechanizmusuk alapján. Vizsgálatunk célja az empagliflozin-kezelés májsteatosisra gyakorolt hatásának az értékelése volt a metabolikus és klinikai hatásai mellett. A vizsgálatba 38 2-es típusú cukorbeteget vontunk be, akik a korábbi antidiabetikus kezelésük mellé 10-25 mg empagliflozint kaptak. Laboratóriumi és klinikai vizsgálat történt az empagliflozin-kezelést megelőzően és a követés során. Az átlagos követési idő 32 hét volt. A májsteatosis megítélésére a hepatikus steatosis indexet (HSI) és a Zhejiang University (ZJU) score-t alkalmaztuk. Az eredményeket Student-próbával értékeltük. Az empagliflozin-kiegészítés hatására a HbA1c-érték 8,39+-1,24%-ról 7,33+-0,71%-ra (p<0,001), a testtömegindex 33,16+-4,85 kg/m2-ről 32,02+-4,78 kg/m2-re csökkent (p<0,001). A trigliceridérték 0,16 mmol/l-rel csökkent, míg a HDL-koleszterin értéke 0,02 mmol/l-rel nőtt, azonban ezek a változások nem voltak szignifikánsak. A HSI 46,73+-5,51-ről 45,45+-5,94-re (p=0,001), míg a ZJU index értéke 50,92+-6,84-ről 47,83+-5,77-re csökkent (p<0,001). Az empagliflozin-kezelés jelentős szénhidrátanyagcsere-javulást, testsúlycsökkenést eredményezett, és csökkentette a májsteatosist 2-es típusú diabetesben.  Kulcsszavak: nem-alkoholos zsírmáj betegség, 2-es típusú cukorbetegség, nátrium-glükóz kotranszporter-2 inhibitor