Bevezetés: Napjainkban a primer és szekunder tüdő malignomák incidenciájának rohamos növekedése egyre komolyabb klinikai problémát jelent. A kis kiterjedésű, T1-2 stádiumú léziók lokális terápiájában a Gold Standard eljárás a potenciálisan kuratív műtéti rezekció, azonban egyre több a COPD-s, dohányos, rossz légzésfunkciójú beteg, illetve fokozatosan nő az idősek aránya és mindezekkel párhuzamosan a beavatkozás kockázata. Ezen betegek esetében az invazív beavatkozások alkalmazása háttérbe szorul, azonban a sebészi rezekció hasonlóan eredményes alternatívája lehet a tüdő stereotaxiás ablatív besugárzása. A kezelések során kevés frakcióban, magas precizitással, nagy biológiai effektiv itású (BED=105 180 Gy összdózisú) sugárzást alkalmazunk. Célkitűzés: A DE KK Onkoradiológiai Klinikán 2018. február óta egy tumor gócú extracranialis stereotaxiás sugárkezelésben részesült nem kissejtes tüdő tumoros betegek anyagát feldolgozva a kezelések alatt tapasztalt klinikai válaszok (lokális és szisztémás válasz), a léziók sugárkezelésre adott morfo metabolikus változásait, illetve az ablatív sugársebészeti beavatkozások mellékhatásainak CTCAEv4.0 alapján készült leírását tűztük ki célul. Eredmények: A vizsgált időszakban 10 beteg komplett adatait dolgoztuk fel. Minden betegünk teljesítette a kezelést. Lényeges, a kezeléssel kapcsolatos akut és szubakut mellékhatást nem tapasztaltunk. A kontroll PET CT és mellkas CT alapján 6 beteg esetén stabil betegséget és morfometabolikus regressziót észleltünk, 2 betegnél részleges remissziót értünk el és csupán 2 betegnél tapasztaltunk szisztémás progressziót, megfelelő lokális kontroll mellett. A vizsgált léziók SUV max átlagos értéke kiindulási 7,54-rő l4,29-re csökkent. Összefoglalás: A kezdeti klinikai és morfometabolikus adataink alapján a stereotaxitás ablatív sugárkezelés egy biztonságos, jól tolerálható sugársebészeti eljárás, mellyel jelentős SUV max csökkentés és megfelelő lokális kontroll érhető el, a mely akár a műtéti rezekcióval egyenértékű is lehet.  Kulcsszavak: tüdőrák, extracranailis stereotaxia, SABRT, 4D CT, CTCAEv4.0