Bevezetés: A hirtelen kialakult egészségkárosodás ellátásában, helyreállításában a laikusoknak nagy szerep jut, a megfelelő elsősegélynyújtás és időben történő mentőhívás, definitív ellátás szükséges a jó prognózisú fel épüléshez. Célkitűzés: Célunk a laikusok élethű szimulált elsősegély helyzetekben történő megfigyelése volt az elsősegélynyújtással kapcsolatos megközelítés felmérése mellett. Minta és módszer: A felmérést három dunántúli megyében végeztük, 14-40 év közti résztvevőkkel, 2018 márciusa és 2019 februárja között (N=108). Kérdőív kitöltetést végeztünk, majd egy élethű helyzetbeállítás során véletlenszerűen egy beállított helyzetet kellett megoldani a résztvevőknek, ahol pontoztuk a mentőhívás és betegellátás során a tevékenységüket és mértük az időjellemzőket. Újraélesztés, eszméletlen beteg ellátás a , vagy vérzés csillapítás volt a feladat. Eredmények: A kutatásban 62 nő (57,41%) és 46 férfi (42,59%) résztvevő volt, az átlagéletkoruk 17,0 év volt (SD=3,4). Az elsősegély oktatás fontosságát a résztvevők a szimulációt követően sokkal magasabbra értékelték, mint azt megelőzően (p <0,001). Azok a résztvevők, akik tanultak elsősegélyt nyújtani, előbb hívták a mentőket (p = 0,002), és a betegellátást is (p <0,001), mint azok, akik még nem tanultak elsősegélyt . A betegellátás során nem nyújtottak szignifikánsan jobb teljesítményt azok, akik első segélynyújtást tanultak, mint akik nem (p =0,058). Következtetések: Az eredmények alapján ajánlott ismétlő képzések bevezetésére. A mentőhívás során a résztvevők nem tudják a szükséges információkat kellőképp átadni ezért, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a segítségkérés oktatására.  Kulcsszavak: kártörténési szimuláció, mentőhívás, laikus elsősegélynyújtás, ú jraélesztés, eszméletlen.