Bár az ultrahanggal végzett törésdiagnosztika lehetősége évtizedek óta ismert, a módszer mégsem terjedt el rutinszerűen. A magas frekvenciájú transzducerek, illetve nagy felbontású készülékek elterjedésével, továbbá a klinikusok által végzett "point of care" vizsgálatok egyre népszerűbbé válásával a szonográfiás törésdiagnosztika ismét az érdeklődés középpontjába került. Gyermekkorban szerepe felértékelődik, mert csökkentheti a felesleges röntgenvizsgálatok számát, illetve gyorsíthatja az akut ellátást. A kedvező tapasztalatok és az egyre növekvő számú tanulmány ellenére ugyanakkor a mai napig nem állnak rendelkezésünkre magas szintű evidenciák. Cikkünkben összefoglaljuk az akut gyermektraumatológiai ellátás során alkalmazható ultrahangos törésdiagnosztikai lehetőségeket, ezek előnyeit és potenciális klinikai alkalmazásukat. A szerzők megjegyzik, hogy a bemutatott módszerek kiegészítő lehetőségek, céljuk nem a röntgenvizsgálatok teljes helyettesítése, hanem a diagnosztikus hatékonyság növelése, biztonságosabbá tétele, valamint a felesleges sugárexpozíció csökkentése.  Kulcsszavak: diagnosztika, gyermekkor, radiográfia, törések, ultrahang