A gyermekek radius distalis harmadi töréseinek operatív kezelése a percutan tűzés mellett titán elasztikus velőűrszegezési (TEN) megoldásokkal is kiegészült. Ez lehet distalis, vagy proximalis irányból bevezetett, illetve a rövid elasztikus szegezés is. Három gyermekbaleseti centrumban 2012. július és 2014. december között összesen 252 gyermeket kezeltünk minimál invazív módszerrel distalis harmadi alkar-, illetve izolált radius törés miatt. Összehasonlítottuk a metaphysis és a dia-metaphysis átmeneti zóna töréseket a különböző műtéti technikák szerint. Mértük a tengelyeltérés mértékét a posztoperatív 4-6. héten és fémkivételkor, továbbá vizsgáltuk a különböző szövődmények előfordulását. A 121 metaphysis törést 105 esetben percutan Kirschner-dróttal fixáltuk, 16 elasztikus szegezést végeztünk (7 distalis, 7 "short", 2 proximalis TEN). A 131 átmeneti zóna törés esetén 79 tűzés, 52 szegezés történt (36 distalis, 16 "short" TEN). Metaphysis és átmeneti zóna törések esetén a 4-6 hetes, illetve a fémkivételkor készült röntgen képeken a 10°-ot meghaladó dislocatio kapcsán a tűződróttal és az elasztikus szegezéssel rögzített töréseknél nem volt szignifikáns különbség (p>0,05). Fémvándorlást 6 alkalommal észleltünk (csak tűzés után). lmplantátum okozta bőrperforáció 5 tűzés és 8 szegezés után alakult ki. Véleményünk szerint gyermekkorban a radius diametaphysis átmeneti zóna töréseket valamely TEN módszerrel is rögzíthetjük, a tűzéssel összehasonlítva nem észleltünk szignifikáns különbséget a redislocatiók kapcsán. A velőűrszegezés előnye, hogy általában nem szükséges a gipszrögzítés.  Kulcsszavak: gyermek, diaphysis, metaphysis, radius törés, intramedullaris rögzítés, minimál invazív technika, szegezés