Háttér és célkitűzés: A nyelvi és a numerikus képességek kapcsolatát illetően több versengő nézetet tartanak számon. Ismertek bizonyítékok a számolási és a nyelvi képességeket átfedő kapcsolatra, ugyanakkor ennek ellentettjére, a számolási képességek nyelvtől független létezésére vonatkozóan is vannak adatok. Az agykérgi lokalizációt tekintve is írtak le átfedéseket a nyelv és a számolási műveletek során aktiválódó területek között. Ennek a viszonynak a pontosabb megértése motiválta kutatásunkat, amelyben a szerzett nyelvi zavarral élő személyek numerikus képességeit mértük fel annak érdekében, hogy ki lehessen mutatni, együtt jár-e a nyelvi veszteség a számolási képességekhez kötődő veszteséggel vagy sem. Betegek és módszerek: Vizsgálatunkban 17 afáziás beteg, valamint hozzájuk korban, nemben és iskolázottságban illesztett kontrollszemély vett részt. A nyelvi képesség vizsgálatára a Western Afázia Tesztet, a Boston Megnevezési Tesztet és a Token beszédmegértési tesztet, a számolási képességek felmérésére a Numerikus Feldolgozás és Számolás Tesztet használtuk. Az afázia súlyosságát tekintve a résztvevők közül 9 közepesen súlyos és 8 enyhe afáziás személy volt. Demenciával, depresszióval diagnosztizált betegek nem vettek részt a kutatásban. Eredmények: Az afáziás betegek numerikus teljesítménye szignifikánsan elmarad az egészséges kontrollhoz képest a nyelvi zavar mértékének függvényében. Az afáziás személyek numerikus összteljesítményét illetően szignifikáns különbség mutatkozik az egészséges és a középsúlyos afáziás, valamint az enyhe és a középsúlyos afáziás csoport között. A vizsgált feladatcsoportokat tekintve is szignifikáns különbség mutatkozott a csoportok között. Az afáziás betegek a legjobb teljesítményt a számfogalom feladatcsoportban érték el, míg a számolás feladatcsoport bizonyult a legnehezebbnek. Az aritmetikai tények és szabályok esetében az alapműveletek vizsgálata során mindkét afáziás csoport jobb teljesítményt nyújtott az összeadás és kivonás műveleteket tartalmazó feladatokban, mint a szorzás és osztás során. A szöveges feladatok megoldásait elemezve elmondható, hogy a páciensek a feladatok felét tudták sikeresen megoldani. Az elemzések szerint a szöveges feladatokban nyújtott teljesítmény nem függött a végzendő művelettől, ugyanakkor az enyhe és a középsúlyos afáziás csoport egyaránt rosszabbul teljesített mind a négy alapműveletet illetően. Következtetések: Vizsgálatunk eredményei szerint az afázia esetében a szerzett nyelvi zavar súlyosságától függően különböző mértékben károsodnak a numerikus képességekhez kötődő funkciók. Ez arra enged következtetni, hogy összefüggés feltételezhető a nyelvi képesség és a ráépülő numerikus problémamegoldás között.  Kulcsszavak: afázia, nyelv és numerikus képességek, afáziás betegek numerikus teljesítménye