Pulzushullám terjedési sebesség mérése egyetemisták körében / Kalmár Ágota [et al.]
Bibliogr.: p. 12. - Abstr. hun., eng.
In: Nővér. - ISSN 0864-7003, eISSN 1588-1423. - 2018. 31. évf. 6. sz., p. 4-12. : ill.
A vizsgálat célja: Kutatásunk célja, hogy kimutassuk a rendszeres testedzés artériákra gyakorolt kedvező hatását. Anyag és módszer: Kutatásunkban 42 önkéntes egyetemista (29 nő; 13 férfi; kor 24+-2,71) vett részt. Felmértük antropometriai adataikat, szegmentális, visceralis testösszetételüket (TanitaSBCA), illetve artériás stiffness paramétereiket (Arteriográf). Az alanyok 8 hetes tréningprogramban vettek részt. Korábbi fizikai aktivitásuk alapján két csoportra osztottuk őket: a beavatkozási-csoport kutatásunk során kezdte az edzést, míg a kontrollcsoport évek óta folyamatosan edz. Eredmények: Az életkori dekádokra jellemző artériás pulzushullám terjedési sebesség (PWVao) referencia értékhez hasonlítva szignifikáns különbséget mutatott mindkét csoportunk. A PWVao edzés hatására a beavatkozási csoportban szignifikánsan javult a tréning hatására (6,23+-0,79; 5,87+-0,59 p<0,01); míg a kontrollcsoport esetében nem mértünk jelentős változást (5,85+-0,54; 5,87+-0,63 p=0,80). A testösszetétel adatok minimális korrelációt mutatnak a PWVao-el. Következtetések: A rendszeres edzés kedvező hatással van az artériák egyik stiffness paraméterére. Már 8 hét alatt szignifikáns változást lehet elérni az artériák merevségének csökkentésében, illetve ez az állapot hosszútávú folytonos edzéssel fenntartható. Kulcsszavak: vascularis stiffness, cardiovascularis betegség, pulzushullám terjedési sebesség, testedzés, testösszetétel