Magyarországon méhnyakrák okozta halálozás európai összehasonlításban igen magas, annak ellenére, hogy a szervezett népegészségügyi méhnyakszűrés bevezetésre került 2014-ben. A védőnői Méhnyakszűrő Programok alátámasztják, hogy a méhnyakrák halálozás csökkentése érdekében a nemzetközi gyakorlatokat követve az alapellátás, és ezen belül a védőnőknek a szűrési folyamatba történő bevonása szükséges. A védőnők bebizonyították, hogy képesek és alkalmasak: a méhnyakszűrés megtanulására, a szűrendő nők elérésére, megszólítására, szűrésre ösztönzésre, a szűrés végzésére és megfelelő minőségű kenetek vételére. A kutatásomban a védőnők szemszögéből vizsgáltam a szűrésbe való bekapcsolódást akadályozó tényezőket, az időfelhasználást, a szakmai attitűdöket a méhnyakszűrés végzésével kapcsolatban. A kutatás alapján egyértelművé vált, hogy éles ellentétek húzódnak meg az érintett védőnők körében a védőnői méhnyakszűrő programmal kapcsolatban. A kutatás ugyan feltételezte, hogy a szűrő védőnők új kihívásként élik meg ezt az új feladatot, ennek ellenére mégis sokan inkább pályaelhagyók lesznek, ha kötelezővé válik a szűrés végzése. A szűrési tevékenység elfogadottsága, támogatottsága a védőnők körében még nem teljes körű. A szűrés hatékonyságának növelése érdekében szükséges az új kompetencia elfogadottságának, anyagi és erkölcsi megbecsültségének a növelése.