Célkitűzés: A HAPO-tanulmány adataira támaszkodva az IADPSG 2010-ben új ajánlásokat vezetett be a gesztációs diabétesz (GDM) kórismézésére. A nemzetközi nőgyógyászati és diabetológiai szervezetek után ezt a WHO is elfogadta 2013-ban. 2015-ben NICE is megváltoztatta a GDM kritériumait. Tanulmányunkban összehasonlítottuk az olyan kezelt és nem kezelt WHO 2013 GDM-es (akiknek az 1 órás vércukra 10 mmol/l vagy magasabb volt, közben az éhomi vércukra 5,6 mmol/l-t, és a 2 órás vércukruk 7,8 mmol/l-t nem érte el) várandósoknak az anyai kimeneteli, és a magzataik mutatóit. Anyag és módszer: Délnyugat-magyarországi régióban (Szekszárd és vonzásköre) 2013. június 1-je és 2017. november 17-e között 5248 nő szült. Ezek közül 4223-nál történt 3 pontos 75 g OGTT (éhomi, 60 és 120 perces vércukor) meghatározás. OGTT nem történt 449-nél, míg csak 2 pontos 574-nél volt. Eredmények: 330 nőnek volt 10,0 mmol/l vagy magasabb 1 órás vércukra (7,8%). Ebből a 330-ból 40,0% tartozott a vizsgált tartományba (132). Ezek közül 29 volt, aki diabetológiai ellátásban nem részesült (nem kezelt csoport), addig 103 a kezelt csoportba került. A kezelt csoportban, az anyai életkorban (0,330), a terhesség eleji BMI-ben (0,198) és az OGTT 1 órás (0,392) és a 2 órás (0,208) vércukornál, a szülés idejében (0,206) nem találtunk szignifikáns különbséget a nem kezelt csoporthoz képest. De a szisztolés (0,019), a diasztolés (0,044) vérnyomás értékében és az OGTT éhomi vércukrában (0,077), az OGTT-ig a testsúlygyarapodásban (0,001) szignifikánsan magasabb, az egész terhesség alatti testsúlygyarapodásban (0,005) szignifikánsan alacsonyabb értékek voltak. Amíg a megszületett magzatok súlyában nem volt szignifikáns különbség (0,390), addig lényegesen alacsonyabb gyakoriságot észleltünk a kezelt csoportban a macrosomia (0,001) és a császármetszés (0,001) terén. Következtetések: A teljes körű GDM-szűrés adatait elemezve azt láthatjuk, hogy az olyan WHO 2013 GDM-es várandósok közül (akiknek az éhomi vércukruk 5,6 mmol/l-t, és közben a 2 órás vércukruk 7,8 mmol/l-t nem érte el, de az 1 órás vércukruk 10,0 mmol/l vagy magasabbak voltak) a kezelt csoportban a vérnyomás, a testsúlygyarapodás, a macrosomia, és a császármetszés lényegesen kevesebb volt a nem kezeltekhez viszonyítva. Ezek után a szerzők arra a következtetésre jutottak (mind az anya és mind a magzat érdekeit nézve), hogy az 1 órás vércukor meghatározását a várandósok 75 g-os OGTT-je során meg kellene fontolni Magyarországi viszonylatban. Kulcsszavak: várandóssági cukorbetegség, szűrés, gondozás