A szerzők tanulmányunkban elemzik honvéd-egészségügyi alapellátó (csapat-egészségügyi) rendelők alapfeladataként meghatározott gyógyító-megelőző alapellátásának, a 2015. évi adatait. A 82 519 orvos-beteg találkozás a legtöbb esetben valamilyen akut ellátási igény, fertőzés és légúti megbetegedés miatt történt. Az állománykategóriák közötti elemzések differenciáltabb képet mutatnak a megbetegedésekről. Míg a legfiatalabb, tanintézeti hallgatói állomány átlagosan 5 napot, addig a polgári állomány a háromszorosát, átlag 15 napot van távol a munkahelyétől, betegség miatt. A polgári beosztásúak körében a krónikus, főként szív, és érrendszeri megbetegedések ellátása áll az első helyen, amely a kiesett munkanapok számával párhuzamot mutat. A kórházban eltöltött napok száma a hivatásos állomány körében a legmagasabb, átlagosan 6 nap, a legkevesebb a tanintézeti hallgató csoportban, átlagosan 3 nap. A Magyar Honvédség személyi állományának magasabb szintű szakellátásában a polgári egészségügyi intézmények is részt vesznek, az összes szakorvosi ellátás 51%-a, míg az összes fekvőbeteg ellátás 64%-a, a honvéd-egészségügyi szakellátó rendszeren kívül valósul meg. A csapat-egészségügyi szolgálatok személyi infrastruktúrája évek óta igen kedvezőtlen képet mutat. 2015-ben a Magyar Honvédség 13 alakulatánál nem volt a katonaorvosi státusz betöltve, ami az előző évek pályaelhagyási tendenciáját erősíti. Az átlagosan egy orvosra jutó 1965 eset ellátása, illetve emellett a további csapat-egészségügyi alapfeladataik végrehajtása az ellátók teherbíró-képességének a határát jelzik.  Kulcsszavak: honvéd-egészségügyi alapellátó, betegforgalmi adatok, morbiditás