2-es típusú diabetesben általában egyéb tényezőktől függetlenül is kell sztatin. A különbség az irányelvek között lényegében az, hogy a konzervatívabbnak tekinthető álláspontok szerint ez az esetek nagy részét, míg a legátfogóbb nemzetközi ajánlások szerint ez (csaknem) minden esetet érint és intenzív formában. Ha monoterápia nem elegendő a célértékhez, ezetimibkombináció jön szóba. Ehhez képest, becslések szerint nálunk a cukorbetegek kevesebb mint fele részesül a sztatinok áldásaiban, és ráadásul a dobozforgalmi adatok csökkenő tendenciát mutatnak. A koleszterincsökkentő-ellenes közhangulat a hatást lekicsinyli, extrém formában egészében elvitatja, míg a kockázatokat durván felnagyítja, extrém formában fiktíven kreálja. A sztatinintolerancia 1) nem bizonyítottan szer- vagy dózisfüggő; 2) gyakrabban nem magával a sztatinnal kapcsolatos, hanem nocebohatással; 3) állhatatossággal általában legyőzhető az életminőség megőrzésével. Mindent meg kell tennünk a gyógyszerszedési együttműködés javításáért is, kinek-kinek a saját területén.  Kulcsszavak: koleszterinszint-csökkentés, lipidológia, cardiovascularis kockázat, kockázat/haszon arány, irányelvek