A szerző áttekinti a diabetes mellitus és egyes organikus bélbetegségek kapcsolatát. A coeliakia prevalenciája világszerte emelkedőben van. Közös genetikai tényezők miatt az 1-es típusú cukorbetegséggel társulhat. Klinikai képe a tünetmentességtől a súlyos malabszorbcióig terjed. A diabetes macro- és microvascularis szövődményei coeliakiában gyakoribbak. Coeliakiás betegek hajlamosak a hypoglykaemiára és a felszívódási zavar miatt inzulinszükségletük csökkenhet. A tejcukorérzékenység prevalenciája is emelkedőben van, hátterében a laktázgén promoterének mutációja áll. Összefüggése a diabetesszel bonyolult és nem minden részletében tisztázott. A gyulladásos bélbetegségek gyakorisága, bár töredéke a cukorbetegségének, egyre magasabb. Genetikailag közös tényező a PTPN gének mutációja. A metforminnak és a DPP-4-gátlóknak protektív szerepük lehet a bélnyálkahártya gyulladásának csökkentésében. A szteroidok a gyulladásos bélbetegség alapkezeléséhez tartoznak, diabetogén szerepük közismert. A biológiai kezelések hatása a diabelesre még nem tisztázott. A diabetes hajlamosíthat a vastagbél-diverticulosis kialakulására, a metformin megelőzheti a diverticulitis kialakulását.  Kulcsszavak: coeliakia, colitis ulcerosa, Crohn-betegség, diabetes mellitus, diverticulosis, laktózintolerancia