Nőgyógyászati laparoszkópos beavatkozások különálló egynapos sebészeti intézetben / Gerő György [et al.]
Bibliogr.: p. 214. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2018. 81. évf. 4. sz., p. 208-214. : ill.
Célkitűzések: Világszerte igazolódott az egynapos sebészeti, köztük a nőgyógyászati, ezen belül is a laparoszkópos beavatkozások számos előnye. Ezen idő alatt Magyarországon a különálló egynapos sebészeti egységben végzett nőgyógyászati laparoszkópia nem nyert polgárjogot. Saját tevékenységünk ismertetésével adatokat kívántunk szolgáltatni a különálló egynapos sebészeti egységben végzett nőgyógyászati laparoszkópos műtétek alkalmasságához a jelenlegi hazai körülmények között. Betegek és módszerek: A Budaörsi Egészségügyi Központ, Egynapos Sebészeti Osztályán 2008 és 2014 között 7 év alatt 353 betegen 356 laparoszkópos beavatkozás történt nőgyógyászati indikációval, köztük 40 diagnosztikus laparoszkópia, 125 tuba sterilizáció és 191 esetben közepes szintet nem meghaladó laparoszkópos műtét. Az aneszteziológiai és a nőgyógyászati praeoperatív betegkiválasztás, a laparoszkópos műtétek végzése és a betegek perioperatív ellátása az egynapos ellátásra vonatkozó szakmai kritériumok, illetve szabályok szigorú betartásával történtek. A beavatkozások elemzésére és kiértékelésére retrospektív feldolgozást végeztünk. Eredmények: Minden beteg elbocsátásra került 24 órán belül. A 356 beavatkozás közül 347 esetben az ellátás eseménytelen volt. Laparotomiára történő konverzió nem fordult elő. Két beteget különböző okok miatt a műtét napján reoperálni kellett, egy beteg transzfúziót kapott. Egy beteget 5 nappal később fekvőbeteg-intézetben reoperáltak, azt követően gyógyult. Egy esetben a műtétet aneszteziológiai okból az aneszteziológus javaslatára fel kellett függeszteni és a beteg műtéte később kórházban történt. A cystectomiák során eltávolított műtéti preparátumok szövettani vizsgálatai egy kivétellel benignus karakterű képleteket, főként simplex serosus, mucinosus, dermoid és endometriotikus cisztákat igazoltak. Egy esetben granulosa sejtes tumorra derült fény. Következtetések: Az egynapos nőgyógyászati laparoszkópos műtétek végzésére különálló sebészeti intézetben a hazai körülmények között is van mód. Számolni kell azzal, hogy a beavatkozások eredményessége, szövődményrátája nem tér el a kórházi körülmények között végzett műtétekétől. A különálló sebészeti intézetben arra alkalmas betegeken végzett nőgyógyászati laparoszkópia további terjedése előnyös hatással lehet az egészségügyi rendszerre és az ellátott betegekre egyaránt, de a gondos betegszelekció és a szabályok maradéktalan betartása megkerülhetetlen. Kulcsszavak: egynapos sebészet, különálló egység, nőgyógyászati laparoszkópia