A klasszikus meghatározás szerint a placebo hatástalan kezelésre utal, a gyógyszervizsgálatokban a placebokészítmény nem tartalmaz hatóanyagot. A placebokezelés mai ismereteink szerint azonban nem hatástalan kezelés. A beteg elvárásai, reményei, az orvos-vizsgált személy kapcsolata, a kezelés körülményei a vizsgált személyben pszichobiológiai (pszichoszomatikus) változásokat hoznak létre, amelyek befolyásolják a valós kezelés hatását. Az aktivált idegrendszeri pályák, szomatikus reakciók betegségenként, személyenként és kezelések szerint azonban eltérőek. Az aktivált pályák működése genetikusan determinált, ilyen módon genetikai eltérések az egyes személyek placeboérzékenységét jelentősen befolyásolják. A placebo-hatás nagyságának elkülönült mérése nehéz, de szignifikánsan eltér a nem kezeléstől. A klinikai gyakorlat számára fontos a placebokontroll alkalmazhatóságának etikai felmérése. Ennek legfontosabb kritériumai a meglévő elfogadott kezelés hatásosságának, illetve a placebokezelés esetleges károsító hatásának mérlegelése.  Kulcsszavak: placebo, klinikai farmakológia, gyógyszervizsgálatok, klinikai kutatás