Bevezetés: Vizsgálatunk célja, hogy olyan kérdőívet állítsunk össze, amely jól használható a 20-40 éves korosztály alvási szokásainak, panaszainak felmérésére. További célunk volt egy olyan három hónapos lovas mozgásprogram lebonyolítása, ami magába foglalja Népegészségügyi Mozgásprogram Alkalmazás (NEA) és a Boglárka Gyógytorna (Vitamintorna) gyakorlatait. Kiemelt célunk volt, hogy a mozgásprogram végére, a tornán résztvevő alvászavarban szenvedő betegek alvásminőségének, és pszichés állapotának javulását elérjük. Anyag és módszerek: Kvalitatív kutatást folytattunk, melynek során 3 hónapon keresztül, heti két alkalommal mozgásprogramban vettek részt a betegek, egy alkalom 60 percig tartott. Összesen 24 főt (N-24) vizsgáltunk, akiknek a PSQI értékük >5, BDI értékük > 4pontos volt. A vizsgálat során 3 alkalommal keresztmetszeti kérdőíves kutatást folytattunk. A vizsgálatunkhoz leíró és következtetéses statisztikai módszereket használtunk. A statisztikai adat feldolgozáshoz Microsoft Excel és IBM SPSS 22.0 programcsomagot alkalmaztunk. A szignifikanciát p <0,05-ben határoztuk meg. Eredmények: A mozgásprogramban résztvevők (n=12) szignifikánsan jobb eredményeket értek el valamennyi vizsgált változóban (Pittsburgh Alvás Minőségi Index, Beck féle depressziós index, Kumulált fáradtság), mint a kontroll csoport tagjai (n=12). Ezen változókban a harmadik hónap végére szignifikáns javulást értünk el a mozgásprogramban résztvevők csoportjában, míg a kontroll csoportban nem találtunk számottevő változást. Igazolni tudtuk, hogy a mozgásterápia hatással van az alvás egyes változóira, továbbá hogy a depresszió összefüggésbe hozható az alvásminőség egyes változóinak. negatív alakulásával. Következtetések: A mozgásprogram eredményeit és a betegek pozitív hozzáállását tekintve a hippoterápia eredményes lehet az alvászavarok csökkentésében, és az enyhébb depressziós tünetek mérséklésében.  Kulcsszavak: alvászavar, hippoterápia, depresszió