Vénás elzáródást követő érújdonképződéses szövődmények alakulása anti-VEGF-kezelés alkalmazásakor / Ecsedy Mónika [et al.]
Bibliogr.: p. 102. - Abstr. hun., eng.
In: Szemészet. - ISSN 0039-8101. - 2018. 155. évf. 2. sz., p. 98-102. : ill.
Célkitűzés: Az érújdonképződés típusának és megjelenésének összehasonlítása anti-VEGF-kezelésben részesülő és nem részesülő vénás elzáródásos betegek esetében. Betegek és módszer: Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika retina ambulanciáján érújdonképződéssel járó vénás elzáródás miatt legalább 2 éve gondozott betegek kórtörténetének retrospektív összehasonlítása. Minden betegnél rögzítettük a belgyógyászati háttérbetegségeket, illetve a vénás elzáródás típusát. A kiindulási és végső legjobb korrigált látóélesség mellett minden esetben vizsgáltuk az érújdonképződés kialakulásának helyét és idejét. anti-VEGF-kezelés alkalmazása esetén pedig a kezelés megkezdésének idejét, az injekciók számát és típusát. Eredmények: A 19 neovaszkularizációs szövődményt mutató vénás elzáródáson átesett (7 BRVO, 12 CRVO) szem közül, 10 esetben alkalmaztunk anti-VEGF-kezelést cisztoid makulaödéma miatt. Az anti-VEGF-fel kezelt csoportban 50-50%-ban jelentkezett elülső, illetve hátsó szegment neovaszkularizáció, a trombózis kialakulásától számítva átlagosan 9,2+-0,3 hónappal. Az anti-VEGF-kezelést nem kapó csoportban; az elülső és hátsó szegment neovaszkularizáció aránya 66,6-33,3% volt, és átlagosan a trombózis után 3,27+-1,52 hónappal jelentkezett (p<0,05). Neovaszkuláris glaukóma kialakulását anti-VEGF-kezelés mellett csak 1 szemen, míg a kezeletlen szemek közül 4 esetben észleltük. Következtetés: Betegeinknél anti-VEGF-kezelés mellett kialakuló érújdonképződés kevésbé súlyos formában, és időben szignifikánsan később jelentkezett, mint az anti-VEGF-kezelésben nem részesülő betegek esetén. Kulcsszavak: vénás elzáródás, érújdonképződés, anti-VEGF-kezelés