Bevezetés: Miokardiális infarktusban a szív mágneses rezonancia (CMR) vizsgálat szövetspecifikus információt nyújtva alkalmas a szívizom-nekrózis/hegszövet, illetve a mikrovaszkuláris obstrukció (MVO) megítélésére, továbbá a bal és jobb kamra volumenek, ejekciós frakciók, izomtömegek meghatározásának referenciamódszere. Prospektív vizsgálatunk célja ST-elevációs miokardiális infarktus (STEMI) CMR jellegzetességeinek tanulmányozása volt az akut szakban, illetve utánkövetés során, valamint a mért paraméterek prognosztikus szerepének vizsgálata. Betegek és módszer: 12 órán belüli, első STEMI miatt végzett percutan koronária-intervenciót követően 104 konszekutív betegnél (69 férfi, 35 nő; 60+-12 év) végeztünk CMR-vizsgálatot az akut szakban (2-4. nap) és 4-6 hónappal azt követően (n=82). Az utánkövetés során súlyos adverz eseménynek a halálozást, illetve a kardiális okból bekövetkező hospitalizációt tekintettük. Rövid- és hossztengelyi síkokban EKG szinkronmozgó-, T2 súlyozott és késői típusú kontraszthalmozásos felvételeket készítettünk. A bal (LV) és jobb kamravolumenek, ejekciós frakciók (EF), izomtömeg, a nekrózis, hegszövet, illetve MVO kvantifikálását végeztük. Eredmények: Az akut vizsgálat során mért nekrózis (26,2+-17,0 g) szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a CK-MB értékével (r=0,52), valamint negatív korrelációt az akut szakban mért LVEF-fel (r=-0,40). A miokardiális infarktus krónikus szakában végzett CMR-vizsgálat során meghatározott bal kamrai paraméterek szignifikánsan változtak az akut értékekhez képest (p<0,001). A LVEF (47,3+-9,7% vs. 51,2+-11,6%), illetve a bal kamrai végdiasztolés volumenindex (88,3+-20,9 ml/m2 vs. 96,4+-23,0 ml/m2) és a verővolumen-index (41, 3, 7, 1, 2, 47, 3, 7, 7, 2) növekedett. A bal kamrai izomtömegindex csökkent (73,7+-16,9 g vs. 66,2+-14,3 g), ezen belül a hegszövet zsugorodott (26,2+-17,1 g vs. 18,4+-13,1 g). Az akut felvételeken a betegek 36%-ában volt MVO azonosítható. Az átlagos 602+-204 napos utánkövetés során 27 betegnél lépett fel súlyos adverz esemény. Az akut szakban jelenlévő MVO mérete és a későbbi súlyos adverz esemény pozitív összefüggést mutatott (p<0,05). Következtetések: A CMR-vizsgálat az akut miokardiális infarktust követően kialakuló kamrai remodelling, illetve életképesség megítélésén túl az akut stádiumban jelenlévő - prognosztikus szereppel bíró - MVO kimutatására és kvantifikálására alkalmas noninvazív módszer.  Kulcsszavak: akut miokardiális infarktus, kardiális remodelling, mágneses rezonanciás vizsgálat, mikrovaszkuláris obstrukció