Az immunglobulin készítmények számos hatásmechanizmusát illetően szinte bizonyos, hogy nem teljesek az ismereteink. Mivel igen sokféle, eltérő patomechanizmusú kórképben bizonyulnak hatásosnak, nem lehet egységes magyarázatot adni a különböző betegségekben észlelt hatékonyságra. Megkülönböztethetőek az antitestkötő rész által közvetített , illetve a kristályosítható rész által közvetített hatások. Előbbihez tartoznak a különböző proinflammatoricus citokinek, kemokinek semlegesítése, az idiotípus-antiidiotípus hálózat helyreállítása, az antitest-dependens celluláris cytotoxicitás. Utóbbihoz sorolható a komplement felvétel csökkentése, a neonatalis Fc receptorok telítése, az aktiváló Fc receptorok blokkolása, az Fc.RIIb aktivitásának fokozása vagy a szialilált IgG által közvetített immunmoduláció. Jelenleg négy kórképben törzskönyvezettek az immunglobulin készítmények immunmodulációs célzattal: Kawasaki-betegség, idiopathiás thrombocytopeniás purpura, Guillain-Barré szindróma illetve krónikus gyulladásos demyelinizációs poliradiculo-neuropathia. Emellett viszont egyéb, olyan betegségek speciális eseteiben is sikerrel alkalmazzák az immunglobulinokat, amelyek egyelőre még off -label indikációként szerepelnek (gyulladásos izombetegségek, lupus, Sjögren-szindróma, katasztrófa-antifoszfolipid szindróma, szisztémás sclerosis, egyes vasculitisek).  Kulcsszavak: immunglobulin, immunmoduláció, Kawasakibetegség, ITP, Guillain-Barré-szindróma, CIDP