A védőnők szerepe a méhnyakrák elsődleges és másodlagos prevenciójában / Fogarasi-Grenczer Andrea, Gács Erika, Árváné Egri Csilla
Bibliogr.: p. 14-15. - Abstr. hun., eng.
In: Nőgyógyászati Onkológia. - ISSN 1219-9079. - 2017. 22. évf. 1. sz., p. 9-15. : ill.
A népegészségügyi szűrővizsgálatok eredményességének egyik legfőbb feltétele a társadalmi elfogadottságuk növelése. Az elmúlt évtizedekben a méhnyakrák szűrése csak a nőgyógyászati szakellátás része volt, de 2003-tól egy Országgyűlési határozat (46/2003. [IV.16]) alapján ezt kiegészítette a szervezett népegészségügyi szűrés is. A veszélyeztetett populáció megjelenése azonban jelentősen alul maradt az európai országok szűrési arányaihoz képest. 2009-ben pilot jelleggel indult útjára a Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram, a VMMP (később Védőnői Méhnyakszűrő Programok, VMP), melyeknek célja a lakosság átszűrtségének növelése volt. A feladat elvégzéséhez az alapellátás szakembereinek képzésére volt szükség, melynek segítségével azok a nők is megszólíthatók és bevonhatók, akik valamilyen oknál fogva nem, vagy igen ritkán éltek ezzel a lehetőséggel. A nők részvételének fokozása a védőnők által nemcsak a méhnyakrák megelőzését és korai felismerést szolgálja, hanem ezen felül lehetőséget is biztosíthatna a női populáció számára, hogy saját egészség-gondozásában aktívabban vállaljon szerepet. A védőnők tevékenységi körének bővülése az iskolai primer prevenció területén is megváltozott a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltások elérhetőségének köszönhetően. Kulcsszavak: méhnyakrák, méhnyak szűrés, védőnő, megelőzés