A rövidbél-szindróma a hiányzó bélszakasztól függően változó abszorpciós és szekréciós funkciókieséssel járó, malabsorptióhoz, a makro- és mikrotápanyagok egyénileg változó mértékű hiányállapotához, és a bélflóra túlnövekedéséhez vezető kórkép. Az anatómiai integritás érintettségének kiterjedése és lokalizációja befolyásolja a folyadék-, elektrolit-, energetikai és fehérjedeficit, kalcium-, vas- és B12-vitamin-hiány súlyosságát. A komplex hiányállapot a gyermekeknél hosszú távon nem csupán növekedési és gyarapodási elmaradással jár, hanem a szervek funkciózavara, az elégtelen immunvédekezés révén fokozza esendőségüket, csökkenti kognitív teljesítményüket. Bár a parenteralis táplálással pótolhatóak az enteralisan nem felszívódó nutriensek, hosszú távú alkalmazása rontja a prognózist. A betegek kezelése, gondozása során törekednünk kell az eltávolított bélszakasz miatti abszorpciós és szekréciós zavar korrigálására, az enteralis adaptáció és autonómia elérésére, javítva ezáltal a betegek túlélési esélyeit és életminőségét. A helyesen vezetett táplálástámogatás feltételezi az egyes bélszakaszok fiziológiás funkciójának ismeretét, ezért áttekintjük a gastrointestinalis traktus élettani feladatait és jellegzetességeit. Kulcsszavak: abszorpció, szekréció, bélreszekció, enteralis autonómia, rövidbél-szindróma