A 2-es típusú cukorbetegség és a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás közötti összefüggés jól ismert. A cukorbetegek 20-40%-ában alakul ki nephropathia, amely a végállapotú veseelégtelenségnek a leggyakoribb oka. A szívelégtelenség incidenciája diabéteszesekben közel háromszoros a normál szénhidrát-anyagcseréjű egyénekhez viszonyítva. A szívelégtelenségben szenvedő cukorbetegek prognózisa nem kedvező, az átlagos túlélés négy évre tehető. A diabéteszes makrovaszkuláris szövődmények és a diabéteszhez társuló szívelégtelenség kialakulásának kockázatcsökkentése éppen ezért kiemelt jelentőségű. Kulcsszavak: 2-es típusú diabétesz, kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás, SGLT-2-gátlók