Az időjárási jellemzők és a légszennyezettség befolyásolhatják a krónikus légúti betegek tüneteit. A vizsgálat célja a Szeged fölött előforduló napi időjárási jellemzők, a kémiai és biológiai légszennyezők fajtáinak és koncentrációinak a meghatározása, valamint a kapott adatok összevetése az asthma bronchialében szenvedő és/vagy allergiás/vasomotor rhinitises betegek aktuális állapotával. A tanulmány öt év időtartam alatt (1999-2003) a leginkább pollen veszélyeztetett periódus: nyári - kora őszi időszak (júl. 15. - okt. 15.), és ezenkívül a téli hónapok (december, január, február) adatait dolgozta fel. Meghatároztuk a tünettel - a fekvő-, vagy járóbeteg ellátásra - jelentkező páciensek napi számát, parallel az aktuális meteorológiai jellemzőkkel (napi közép-, maximum- és minimum hőmérséklet, átlagos tengerszinti légnyomás, relatív nedvesség, gőznyomás és ezek napi változásai), valamint 1 biológiai (Ambrosia artemisiifolia pollen) és 8 kémiai légszennyező paraméter (CO, NO, NO2, NO2/NO, 03, O3maX, SO2, PM10) napi értékeivel. A betegadatok a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza (MedWorks) adatbázisából származtak, a meteorológiai és légszennyezettségi paramétereket a szegedi monitoring állomás (Szeged belváros, Kossuth L. sgt. - Teréz u. sarok), míg a tengerszinti légnyomás rácspont adatokat a European Centre for Medium-Range Weather Forecasts biztosította. A Szakkórház adatbázisából a nyári - kora őszi időszakban 26703, a téli időszakban pedig 14507- BNO klasszifikáció szerint asztmás és/vagy rhinitises - páciens orvosi vizitjeinek száma került feldolgozásra. A faktor- és clusteranalízis segítségével objektív időjárási típusokat definiáltunk. E típusok páronkénti összevetésekor a hozzájuk tartozó változók (beteg adatok, kémiai és biológiai légszennyezők) szignifikáns eltérését az ANOVA és a Tukey teszt segítségével határoztuk meg. A napi vizitszám, illetve az aktuális időjárási és légszennyezési paraméterek közötti kapcsolatot Lorenz diagramokkal fejeztük ki. A kapott 8 időjárási típus közül a nyári - kora őszi időszakban a 7. időjárási típushoz (gyenge anticiklon peremhelyzet: magas hőmérsékleti paraméterek (Tmean, TmaX, Tmin), alacsony légnedvesség, magas kémiai és biológiai légszennyező koncentrációk) kapcsolódik a legnagyobb betegszám. Ugyanakkor a 2. típusnál (anticiklon peremhelyzet: magas hőmérsékleti paraméterek, közepes légnedvesség, magas kémiai és alacsony biológiai légszennyező koncentrációk) fordul elő a legalacsonyabb a betegszám. Téli időszakban csupán az NO koncentráció mutatott összefüggést - egyenes arányosságot - a panaszos betegek napi vizitszámával. Az időjárási jellemzők és a kémiai/biológiai légszennyezési adatok modellezése és előrejelzése segíthet a krónikus légzőszervi betegek állapotrosszabbodásának megelőzésében. Kulcsszavak: levegőszennyezés, parlagfű pollen, szénanátha, asthma bronchiale