Manapság a hemopoetikus őssejt-transzplantáció (haemopoetic stem cell transplantation, HSCT) elfogadott kezelés az örökletes, vagy szerzett hemopoetikus betegségben szenvedő egyéneknél. Számos betegség gyógyításában használnak akár csontvelőből, perifériás, vagy köldökzsinórvérből származó autológ és allogén sejteket is. Az allogén HSCT után fel lépő komplikációk a citotoxikus kezelés adverz hatásaként lépnek föl, mint Graft versus Host Disease (GvHD). A GvHD egy immunológiai reakció, amikor a beültetett szövet T-sejtjei károsítják a befogadó szerv sejtjeit. Az allogén HSCT-beültetés előtti profilaktikus kezelés jelentősen csökkentheti ezt a reakciót. A GvHD lehet akut, ekkora reakció a HSCT utáni első száz napban jelentkezik, és lehet krónikus, ebben az esetben az eltelt idő több mint száz nap. Mind a férfiak, mind a nők speciális ellátást igényelnek HSCT után. Az ilyen kezelésen átesett nőkben élethosszig tartó felügyelet szükséges az emlőrák ismert rizikó növekedése miatt, az idő előtti petefészek-kimerülés kezelése során, valamint a krónikus GvHD lehetősége miatt. Jelen közlemény a krónikus GvHD-re koncentrál. A munka a HSCT utáni nőgyógyászati gondozás klinikai protokolljainak áttekintésén alapszik, egy a krónikus GvHD klinikai gyakorlatát érintő nemzetközi konszenzus project alapján. Az allogén HSCT-t túlélő nők 49 százalékát érintheti a cGvHD. Ebben a tanulmányban a tünetek átlagosan tíz hónap után jelentkeztek, de 12-14 hónap múlva is felléphetnek. Gyakran a vulvát érintik, de a vulva és a hüvely együttes érintettsége is előfordulhat. A genitális GvHD súlyossága nem feltétlenül esik egybe a szisztémás GvHD fokával, és előfordul, hogy más szervek érintettsége nélkül, csak a vulván és a hüvelyben jelenik meg. Néhány vizsgálat alapján úgy látszik, hogy a genitális GvHD gyakoribb a perifériás vérből származó őssejtek beültetése esetén, mint a csontvelőből származók alkalmazásakor. Kulcsszavak: genitális elváltozások, őssejtbeültetés