Bevezetés: Az anémia gyakori betegség, a föld népességének jelentős része szenved valamiféle anémiában. Anémia oka lehet többek között a vörösvérsejtek csökkent termelése, fokozott pusztulása, illetve a nagymértékű vérveszteség. Amennyiben az anémia betegség kialakulásának oka a fokozott vörösvérsejt pusztulás (hemolízis), a kialakult kórkép a hemolitikus anémia. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy dokumentumelemzéssel, zárójelentések és laboratóriumi leletek, anamnézisek feldolgozása után bemutassuk, hogy az autoimmun hemolitikus anémia hátterében milyen faktorok állhatnak, valamint ezek milyen gyakorisággal mutatkoznak. Módszer: Kutatásunk során 50 főt vizsgáltunk, akiket autoimmun hemolitikus anémiával diagnosztizáltak 2007 és 2014 között a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban. Életkorukat, nemüket, laboratóriumi eredményeiket, vércsoport adataikat, szerológia eredményeiket gyűjtöttük ki az E-Medsol rendszerből. Laboratóriumi paramétereik közül a felvételkor mért hemoglobin koncentrációjukat, hematokrit értéküket, vörösvérsejtszámukat használtuk fel. A laboratóriumi méréseket szintén a kórház központi laboratóriumában végezték. Eredmények: A vizsgálat 50 közül 10 főnek nem volt az autoimmun hemolitikus anémián kívül ismert egyéb diagnosztizált alapbetegsége. A többi 40 esetében az autoimmun heamolitikus anémia mellett leukémiája, valamint limfómája a betegek 20-20%-ának volt. Az alapbetegséggel rendelkező betegek 15%-ának egyéb autoimmun betegsége volt az autoimmun hemolitikus anémia mellett. 12.5%-nak volt fertőzése, ami kapcsolatba hozható volt az autoimmun hemolitikus anémiával. Megbeszélés: A utoimmun hemolitikus anémia gyanújakor, vagy diagnózisakor mindenképp gondolni kell egyéb alapbetegség jelenlétére és ez sokat segít a korai diagnózisban, illetve a betegség lefolyásának kimenetelét kedvezőbbé teheti.  Kulcsszavak: hemolitikus anémia, autoimmun hemolitikus anémia, autoimmun társbetegség