A kutatás célkitűzése a tüdődaganatos, tervezett mellkasi műtéti ellátásban részesült páciensek komplex fizioterápiás kezelésének hatékonysági felmérése. Arra kerestük a választ, hogy az alkalmazott rehabilitációs program hogyan hat a fizikai állóképességre, a betegséggel való megküzdésre, az életminőségére. Vizsgálatunkban 100 tüdődaganatos, műtétre előjegyzett beteg vett részt. 50 részesült a műtétet megelőző két hétben, otthonában komplex prehabilitációban, 50 csak a postoperatív légzési rehabilitációban vett részt. Az adatok gyűjtése betegdokumentáció, saját készítésű kérdőív, és speciális életminőséget, és fizikai teljesítményt felmérő tesztek segítségével történt. Emellett betegségre adaptált, speciális prehabilitációs programot állítottunk össze, ami tartalmazott légzőtornát, mellkasi fizioterápiát, állóképesség fejlesztést. A műtét után naponta mértük a páciensek forszírozott (erőltetett) belégzési volumenét, és a napi megtett lépésszámot. A postoperatív ötödik napon lépcsőteszt segítségével vizsgáltuk a fizikai állóképességet, Borg skálával a fáradtságérzetet. Speciális szubjektív életminőséget vizsgáló tesztek kitöltésével elemeztük a betegek pszichés állapotát. A vizsgálat eredményeit feldolgozva igazolódott feltevésünk, hogy a műtét előtt megkezdett rehabilitációs programban résztvevőkben szignifikánsan magasabb életminőség, és fizikai teljesítőképesség mutatkozott. Az önellátó képesség és az életminőség javulása miatt a programnak mérhető társadalmi szintű haszna is lehet, ami az egészségügyi ellátás igénybevételének csökkenéseként jelentkezik.  Kulcsszavak: tüdődaganat, tüdőműtét, komplex rehabilitációs program, életminőség, fizikai aktivitás