A 2015 áprilisában alakult Pécsi MBT Munkacsoport mentalizáció-alapú terápiával (továbbiakban: mbt) kezel kettős diagnózisú, azaz borderline személyiségzavarral élő, szerhasználó pácienseket. Munkánk bemutatásával szeretnénk felkelteni az érdeklődést az mbt iránt, amit Peter Fonagy és Anthony Bateman hoztak létre. Az elméleti bevezetőben megkíséreltük röviden, de érthetően tisztázni, mitől nem új és mégis különálló terápiás forma az mbt, hogyan gondolkodik a terápiás változásról. A terápia menetét gyakorlati példákkal illusztráljuk, kiemelve a lényegi beavatkozásokat és eszközöket; mint a pszichoedukáció, dinamikus formuláció, krízisterv, videó használata, egyéni és csoportos ülések közötti információ-átadás, szupervízió, empátia szerepe, terapeutai hozzáállás és a mentalizáló intervenciók hierarchiája. Eredményeinkről később tudunk részletesebb képet adni, saját megítélésünk alapján klinikailag sikeres a kísérletünk. Tapasztalataink szerint az mbt " sűrű" módszer, intenzív terapeutai jelenlétet és aktivitást követel a technikai készségek hiteles alkalmazása mellett. Fejlődésünk tetten érhető a stábunkon belül növekvő transzparenciában és az alázattal kezelt nehéz helyzetekkel való megbirkózásban. Mindez hozzájárul a terápiából való távozási arány minimális szinten tartásához. Céljaink egyike, hogy munkahelyünkön az INDIT Közalapítványnál, ami egy többlépcsős addiktológiai kezelőhely, a mentalizáció olyan szemléleti keretet adjon a multidiszciplináris közös munkának, ami lehetővé teszi a rendszer integráltabb és átláthatóbb működését mind egyéni kezelő-páciens, mind kollegiális szinten. Példaként a norvég szupervizor intézet, a Bergen Clinics Foundation (Bergeni Klinikák Alapítvány, továbbiakban: BCF) szolgál, ahol a már meglévő terápiás módszerek közé sikerrel illeszkedett be az mbt, mint legfrissebb lehetőség a legnehezebben kezelhető kliensek számára.  Kulcsszavak: borderline személyiségzavar, mentalizáció-alapú terápia (mbt), addiktológia, Pécsi MBT Munkacsoport