Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=137224
MOB:2018/2
Szerzők:Zima Endre
Tárgyszavak:SZÍVELÉGTELENSÉG; VÉRKERINGÉS; GYÓGYSZERES TERÁPIA; SZÍVTRANSZPLANTÁCIÓ
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2018. 48. évf. 3. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Az akut szívelégtelenség korszerű kezelése a 2016-os ESC ajánlás tükrében / Zima Endre
  Bibliogr.: p. 204-205. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2018.48.3.199
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2018. 48. évf. 3. sz., p. 199-205. : ill.


Az akut szívelégtelenség (ASZE) definíciója keringési elégtelenség olyan gyors és progresszív megjelenése, amely sürgető kórházi felvételt, diagnosztikai eljárásokat és azonnali ellátást igényel. Az ASZE lehet újkeletű vagy visszatérő, krónikus szívelégtelenség talaján. A nyugati országokban a kórházi felvételek egyik leggyakoribb oka az ASZE a 65 év feletti populációban. Az ASZE kórházi halálozása elérheti a 10%-ot, kivéve a kardiogén sokkos betegeknél, akiknél a mortalitás 40-50%. Az ASZE speciális patofiziológiai változásai progresszíven rontják a hemodinamikai állapotot, vesefunkciót, célszervek funkcióit. Az elsődleges ellátás során előtérbe került a beteg akut állapotfelmérésében a két alapvető életfontosságú szervrendszer, a keringési és légzőrendszer. Ha fennáll, elsődleges a kardiogén sokk kezelése inotrópokkal, vazopresszorokkal, és terápia-refrakter esetben adjuváns mechanikus keringéstámogatással. Egyidejűleg fennálló légzési elégtelenség súlyosságtól függően gyorsan és aggresszívan kezelendő oxigénadagolással, non-invazív vagy invazív pozitív nyomású lélegeztetéssel. Stabilizációt és tünetek enyhítését követően a klinikai állapotfelmérés a perifériás keringés minőségét és a szöveti pangás meglétét-hiányát veszi alapul, amelyre alapozva kell megkezdeni a kongeszció csökkentését, a perfúzió javítását célzó kezelést. A legrosszabb klinikai állapotú beteg a "nedves" és "hűvös", azaz a kardiogén sokkos beteg. Ez esetben inotropok, Ca-érzékenyítő, vazopresszor kezelés mellett mechanikus keringéstámogatás is megfontolandó, szelektált betegpopulációban (ECLS, ECMO, VAD). Utóbbi a szívelégtelenség "híd" terápiája. Az új ajánlás egyik további nagyon fontos üzenete: amennyiben a betegnél nem áll fenn tünetes hipotónia, bradycardia vagy kardiogén sokk, a beteg által rendszeresen szedett bétareceptor-blokkoló kezelés folytatandó. Az ASZE miatt kórházba felvett betegeknél a bétareceptor-blokkoló kihagyása egyértelműen magasabb kórházi halálozással és rövidtávú mortalitással jár együtt.  Kulcsszavak: akut szívelégtelenség, gyógyszeres keringéstámogatás, eszközös keringés- és légzéstámogatás, szervpótló kezelés, szívtranszplantáció