A kardiovaszkuláris betegségek a jelenkori mortalitás és morbiditás vezető okai világszerte. A magasvérnyomás-betegség és a szívelégtelenség ezen megbetegedések számottevő hányadát képezik. A hipertónia egyik legmeghatározóbb okaként a szimpatikus idegrendszer túlzott működése nevezhető meg. A fokozott katecholaminszint a szív béta-1 és az erek alfa-1 adrenerg receptorain hatva tachycardiát, a szívizom nagyobb mértékű kontraktilitását és perifériás vazokonstrikciót okoz, amelyek következtében a myocardium hipertrófiája, fibrózisa és az erek ateroszklerózisa alakul ki - ezek hosszútávon számos kardiovaszkuláris megbetegedéshez, többek közt szívelégtelenséghez vezetnek. Ebből kifolyólag elengedhetetlen a szimpatikus túlműködést effektíven csökkentő, béta-1-szelektív adrenerg receptor-blokkoló terápia. A bisoprolol vérnyomáscsökkentő hatása és béta-1-szelektivitása kimagasló. Számos tanulmány bizonyította szimpatikus túlsúlyt mutató betegeken, hogy a bisoprolol szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentette a vérnyomásértékeket egyéb vizsgált antihipertenzív szerekhez képest. Továbbá magas béta-1 szelektivitásából adódóan a bisoprolol a komorbiditásokkal (pl. 2-es típusú diabetes mellitus, hyperlipoproteinaemia stb.) rendelkező betegeknek is nagy biztonsággal adható.