Bevezetés: Brit kutatók szerint a kéz szorítóerejének csökkenése összefügg a mortalitási rizikó növekedésével (3). Cél: A kéz szorítóerejének mérése különböző életkorú vizsgálati mintában vizsgálva, hogy mely életmódbeli tényezők vannak kihatással rá. Anyag és módszer: 170 résztvevő, I. csoport: 70 fő, 21,611,5 éves egészséges fiatal nő, II. csoport: 50 fő, 41,217,0 éves egészséges középkorú nő, III. csoport: 30 fő,73,1+-6,3 éves szívbeteg nő, IV csoport: 20 fő, 68,4+-4,5 éves egészséges időskorú nő. Kizárási kritérium: traumás kézérintettség. Mért változók: 1) vérnyomás, 2) kéz szorítóerő 3) antropometriai adatok, 4) fizikai aktivitás, 5) általános anamnézis. Statisztika: leíró statisztika, korreláció-számítás, ANOVA, kétmintás t-próba, chi2-próba, (SPSS 20 v.), p<0,05. Eredmények: A csoportok között van különbség a maximális szorítóerőben (p=0,001, p1.2=0,62, p1.3=0,003, p2-4= 0,284, p2.s=0,09, p2-4= 1,00, p3.4= 0,053). Összefüggés az életkor és a szorítóerő között (r=-0,35, p<0,001), a szorítóerő és a test-izom% között (r=0,51, p<0,001). A magas vérnyomással rendelkezők kéz szorítóereje kisebb (p=0,032). Többtényezős varianciaanalízis szerint a diasztolés vérnyomás befolyásolja a domináns kéz szorítóerejét (p=0,047). A rendszeresen sportolók kéz szorítóereje nagyobb (p=0,004). A dohányzók kéz szorítóereje kisebb (p=0,043). Limitációk: kis elemszám, egyenlőtlen létszámú csoportok Következtetés: Az össz-szorítóerő összefügg a teljes testizomzattal, életkorral, vérnyomással, rendszeres fizikai aktivitással és dohányzással. A szorítóerő-mérés - a vérnyomás- és pulzusvizsgálat mellett előre jelezheti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.  Kulcsszavak: kéz-szorítóerő, kardiovaszkuláris betegség, Jamar dynamometer